|
Az ominózus fal, utolsó pillanatai egyikén...
|
|
Amiért is az egész történt...
...enyhe kihajlás
|
|
A bontás első pillanatai
(augusztus 7.)
|
|
...és amikor már javában benne voltunk :-)
|
|
Szerencsére ilyen azért ritkán akad...
|
|
...hogy át lehetne nézni a falon...
|
|
Vacsora e tevékeny nap estéjén
Olivér, Zsolti, Györgyi, Én, Özséb (balról jobbra)
|
|
...és a folytatás előtt immár 8-án
Itt állt a fal.
„Kicsit” görbe volt...
|
|
Olivér bont
|
|
Eltűnt a lábazati fal is
|
|
Készül a leendő lefolyó helye
|
|
Zsaluzás közben 11-én
Sajnos ez is lassabban haladt, mint szerettük volna...
De a lefolyó már a helyén!
|
|
Mire a betont is beöntöttük, már öreg este volt...
|
|
Immár az aljzatbeton szélének zsaluzásán dolgozunk
(augusztus 13.)
|
|
Rakom a betont... :-)
|
|
Néha azért egy szép naplementés képre is jutott idő
...oszloppal :-)
|
|
...és amikor már állt az új fal vázszerkezete is...
(augusztus 15. este)
|
|
Felkerül az első gipszkarton lap
Eljött a várva-várt pillanat. :-)
(augusztus 16.)
|
|
...de azért nem ment minden mindig simán... :-)
|
|
Özséb helyükre teszi a szigetelő-lapokat
...mielőtt indulna hazafelé...
(augusztus 17.)
|
|
Ez már legalább a hatszázadik csavar...
|
|
És – igaz, még nyersen – de áll a fal!!!! :-))
|
|
Majd végre egy kis lazítás, immár 18-án,
|
|
...Miskolctapolcán, a Barlangfürdőben
|
|
Még egy utsó’ kép, aztán irány haza
(augusztus 19.)
|
