Az oldalra felkerült:
2005. július 7-én
A Boronka melléken
Vásárnapi vonatozás

    A Balaton déli partjától 23 km-re elterülő Mesztegnyő erdei kisvasútja közvetlenül a falu nagyvasúti megállója mellett található. A MÁV vágányain, majd egy kis ösvényen átkelve apró házikó és betonaljakból kirakott rövidke peron jelzi a kisvasút állomását. Immár nyolcvan esztendeje innen indulnak keddi és pénteki munkanapokon a csattogó-kattogó kisvonatok a Belső-Somogy homokvidékén vezető kilenc kilométeres útjukra.
    Felszállás előtt érdemes körülnézni az állomás mögött elterülő kis fatelepen is. A jobbra-balra kígyózó vágányokon a kisvasutak hőskorát idéző, fékezetlen kis kocsikat néhány méteres szabad útjukon nagy élvezettel tologatják a gyerekek, de a fűtőházat is érdemes megtekinteni. A jellegzetes C-50-es mozdonyokon kívül több régi géppel és egy motoros pályakocsival is találkozhatunk.
    Mesztegnyőről elindulván a kisvonat hamarosan eltávolodik a falutól és betér a somogyi homokvilágba. Néhány kanyar és szántóföld mellett elzakatolva előbb Gyóta-Búsvár megállóhoz érkezik, majd változatos erdei tájon halad tovább. A kisvasút legfőbb vonzereje a természet szépségében rejlik. A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet tavakkal és patakokkal tagolt vidékén gyertyános tölgyesek, égerligetek és szigetszerű bükkösök váltják egymást. Az erdőből kibukkanó, halastóként létesített csillogó vizű tavak környékén több madárfaj, a kormorán, a fekete gólya és számtalan ragadozó fészkel. A kisvonat a Búsvári-, majd a Mély-égeri-halastavat érinti. A tavakat kettészelő töltéséken kígyózó kisvasúti sínek mellett már csak egy keskeny ösvénynek jut hely. Felsőkak végállomás egy apró tisztáson terül el, ahol a nyugalmon kívül más „látnivaló” ugyan nemigen akad, de aki éppen erre vágyik, idillibb helyet aligha találhat egy pihenőnap eltöltésére.
    Felsőkak állomástól két kilométerre található a Háromházi Fogadó, amely szállás- és étkezési lehetőséggel várja vendégeit. A fogadó nevében egy valaha volt falu emlékét őrzi. A vidéken több kistelepülés is elnéptelenedett, melyek ma már csak erdészeti kerületek és erdőrészletek nevében élnek. Háromház, Felső- és Középkak, Galabárd, Cserfekvés, Kopárpuszta és Lencsenpuszta egykori lakói számára a kisvasút jelentette az egyetlen közlekedési lehetőséget. Az 1925-ben a területet birtokló Hunyady grófok által faanyag-szállítási céllal épített kisvasút 1961-ben éppen ezért kapott személyszállítási engedélyt. Az addigi gőz- és lóüzemű vonalon ekkor jelentek meg a ma is használatos dízelmozdonyok. Ebből az időből való a menetrend is, a vásári napokhoz igazodván kedden és pénteken mutatkozott igény a kisvasút személyvonatai iránt. Ez a „hagyomány” ma is él, holott már csak a turisták ülnek fel a szerelvényekre. A természetjáróknak bizonyára nem ismeretlen e táj, hiszen a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonala több szakaszon a kisvasút vonala mentén halad.
    Egy kellemes erdei túra, vagy kisvasutazás kiegészítéseként érdemes betérni Mesztegnyőre. A község barokk temploma és a közelében levő Faluház mindenképpen megtekintésre érdemes. Utóbbiban rövid helytörténeti és a környék élővilágát bemutató kiállítás látható, de itt van a központja a falu hagyományőrző rendezvényeinek, egyesületeinek is. A fiatalok a régi kézműves mesterségek, mint a szövés, a korongozás és a csuhézás kipróbálásán kívül megismerkedhetnek a helyi hagyományokkal is. Ezek közül talán a legérdekesebb a környéken honos, de igen ritka saspáfrány régmúltban gyökerező legendája. A néphit szerint a növény szárának metszetére tekintve a Habsburg birodalmat szimbolizáló sas látható, melyet a legenda nyomán Rákóczi „zár vissza”, hogy ne nyomorgassa a magyar népet. A hiedelem szerint, „ahol saspáfrány van, ott magyar is van.”

Jakóts Ádám (Szöveg és kép)
Hegyisport és Turista Magazin – 2005. június

Az oldalon szereplő bármely fénykép, vagy írás esetleges további felhasználásának
csak előzetes hozzájárulásommal tudnék örülni!