Az oldalra felkerült:
2006. február 7-én
Nyírvidéki Kisvasút
Fapados zötykölődés

    Idén ünnepli századik születésnapját a MÁV Nyírvidéki Kisvasútja. A mai hálózat alapját képező Nyíregyháza – Dombrád fővonal 1905. december 21-én nyílt meg. Az eltelt idő alatt sok vihar vonult el a kisvasút fölött; világháborúk, közlekedéspolitikai koncepciók, gazdasági hanyatlás. Mindezek ellenére azonban még ma is közlekedik, és remélhetőleg még sokáig fog is a mindennapi utazók és a kirándulók nagy örömére. A 394,023 mozdony Nagycenkről jött ünnepelni
    A kisvasút építésének gondolata már az 1880-as években felmerült, de a megvalósításra csak a XX. század elején kerülhetett sor. A fővonal átadása után 1911-ben nyílt meg a ma is üzemelő balsai szárnyvonal, valamint több, azóta már felszámolt iparvágány. A vasút feladata kezdettől fogva a környékbeli tanyák és falvak mezőgazdasági terményeinek fuvarozása volt, de kisvonat szállította az építőanyagokat és egyéb termékeket is. Az igazi fellendülést a balsai Tisza-híd felépülte jelentette 1930-ban, így kapcsolat létesült a jobbparti, bodrogközi és hegyközi kisvasúthálózattal.
    A korabeli nevén Nyíregyházavidéki Kisvasutak Rt. első személyvonata Aradon gyártott járművekkel 1906 márciusában közlekedett a vonalon. A személyforgalom terén mind a mai napig egyedülálló e kisvasút hazánkban. A „hőskorban” – a harmincas évek derekától a világháború pusztításásig – a nyírségi megyeszékhely és Sátoraljaújhely között közlekedő gyorsmotorkocsik 60 km/órás sebességükkel mind a mai napig meg nem ismételt kisvasúti rekordot állítottak fel Magyarországon. A vonal részét képezte a nyíregyházi villamos, melyet a háború után egyedüliként a MÁV üzemeltetett. A városközponton át közlekedtek a „távolsági” teher- és személyvonatok, felváltva a Sóstóig közlekedő városi villamosokkal. A várost elkerülő új szakasz 1969-ben épült meg, ugyanakkor megszűnt a villamosközlekedés. Iránta azóta is nagy nosztalgia él a városban, melynek ékes bizonyítéka a Hősök terén 2003-ban kiállított korabeli villamoskocsi.
    A második világháborúban valamennyi híd és áteresz elpusztult, a járművek külföldre kerültek, a pálya jelentősen megrongálódott. Az alig tizennégy éves balsai híd azóta sem épült újjá. Az 1949-es államosítás óta a MÁV üzemelteti a vasutat. A ma is közlekedő járművek beszerzése az ötvenes évek végén indult meg, korszerűsítés azóta sajnos nem volt. Manapság a kisvasút által lebonyolított utasforgalom mértékében rejlik e vonal egyedülállósága. A naponta közlekedő hat pár személyvonat elsősorban a helyi lakosok munkába, iskolába járását segíti, így évente körülbelül félmillióan utaznak a hatvanas évek színvonalán megrekedt szerelvényeken.
    A kisvasút mentén fekvő települések önkormányzatai az utóbbi években sokat tettek a kisvasútra épülő turizmus fejlesztéséért. Ennek eredményeként 2001-ben üzembe állt két nyitott személykocsi, melyek a nyári idényben menetrend szerinti vonatokban közlekedve hamar az utasok kedvenceivé váltak. Idén, a százéves születésnapra ismét van gőzmozdonya a kisvasútnak. A korábban a nagycenki múzeumvasúton közlekedő, 394,023 pályaszámú mozdony augusztusban érkezett Nyíregyházára. Kis teljesítménye miatt komolyabb vonatokkal nem közlekedhet, így szeptemberben, a kisvasút napján is csak dízelmozdonnyal segítve „vontathatta” az ünnepi különvonatot. Érdekes a mozdony színezése, mivel a vörös szín ilyen mértékű használata soha nem volt szokás a magyar gőzmozdonyokon. Télen sokszor okoz gondot a hófúvás
    Mindezek ellenére a turisták számára ma még kevéssé ismert e kisvasút. A Nyíregyházához közeli népszerű Sóstógyógyfürdőig ugyan sokan veszik igénybe, de innen tovább már kevesen utaznak. Sóstón többek között élményfürdő és múzeumfalu várja a látogatókat, akik színvonalasabb kiszolgálására 2004-ben adták át az új kisvasúti állomásépületet, melyben a vasúti létesítmények mellett szállodát alakítottak ki. Sóstó után sík nyírségi tájon zakatol tovább vonatunk, majd rövidesen Kótaj község utcáin kanyarog. Újabb félórás utat és néhány kisebb megállót követően befut Herminatanya elágazó állomásra, ahol megosztják a szerelvényt, melynek egyik fele Balsa, míg a másik Dombrád felé veszi útját. A dombrádi utasok innen két fiatal kisváros, Ibrány és Nagyhalász utcáin haladnak, majd kisebb megállók és állomások után vonatuk befut Dombrádra. Ott megtekinthető a kisvasúti járműskanzen, ahol a jelenkori járműveken kívül megismerhető néhány régi, különlegesebb kisvasúti kocsi, illetve pályafenntartási eszköz is. A megye egyik legrégebbi településeként számon tartott Dombrád a tiszai vízitúrák gyakori állomása. A folyóparton kemping és étterem várja a pihenni vágyókat. Évtizedes Mk48-asok még üzemben
    Balsa felé utazva először Paszab községre érkezik a kisvonat, ahol megtekintésre érdemes a híres paszabi szőttesek szövőháza. Ezt követően hosszan kanyarog a szerelvény Tiszabercel utcáin. E község szülötte Bessenyei György író, akinek emlékére szülőházában kiállítást rendeztek be. Érdekes műszaki emlék a Tisza-parton álló szivattyútelep, melynek évszázados gépei technikatörténeti ritkaságok. A balsai végállomás előtt Gávavencsellő hosszan elnyúlt településén halad keresztül a vasút. A hangulatos szabolcsi település legértékesebb építészeti emléke a XIX. századi Dessewffy-kastély és parkja. Balsa a kisvasút végállomása. A Tisza-partig vezető csonkavágányra nyaranta letolató vonatokból megfigyelhetők a felrobbantott Tisza-híd maradványai. A háború után évtizedekig komp biztosította az összeköttetést a két part között, ám ez néhány éve megszűnt. Bezárt a korábban népszerű halászcsárda is, a táj szépsége többre érdemesítené a helyet.
    A Nyírvidéki Kisvasút évszázados, nyolcvan kilométernyi hálózatán utazni önmagában is élmény. A fapados, kályhafűtéses kocsikban zötykölődve beleélhetjük magunkat a 60-as évek világába, de az igazi különlegességet az jelenti, hogy az itt élők számára ez ma nem nosztalgia, hanem a mindennapok valósága.

Jakóts Ádám (Szöveg és kép)
Hegyisport és Turista Magazin – 2005. december

Az oldalon szereplő bármely fénykép, vagy írás esetleges további felhasználásának
csak előzetes hozzájárulásommal tudnék örülni!