Az oldalra felkerült:
2005. május 29-én
Kisvasutak Napjai a Kárpát-medencében
2004. április 9. 14:22


Schulek Tibor - Jakóts Ádám
Április 10-én, szombaton kezdődik az idei Kisvasutak Napjai programsorozat a budapesti Gyermekvasúton. A heti programokon az érdeklődők megismerhetik az egyes kisvasutakat, és egy különleges utazást tehetnek a gőzmozdonyok és az egyéb nosztalgia-járművek alkotta szerelvényekkel.


Az idei Kisvasutak Napjai programsorozat április 10-én, szombaton veszi kezdetét a budapesti Gyermekvasúton.
A Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány kezdeményezésére 1995-ben életre hívott rendezvénysorozat célja a Kárpát-medence keskeny nyomközű vasútjainak megmentése és népszerűsítése.

A mai Magyarország világviszonylatban is gazdagnak mondhatja magát kisvasutakban a még megmaradt, összesen alig 500 km-t kitevő 22 üzemelő vonalával is. A hajdani több mint 8000 kilométert kitevő hálózat tervszerű felszámolása a ’70-es évek elején vette kezdetét, majd úgy tűnt, hogy a rendszerváltás hozta gazdasági változások hatására fog befejeződni e folyamat. Ezért jött létre a ’90-es évek elején a kisvasutak megmentéséért indított mozgalom. Most induló cikksorozatunkkal hétről-hétre, a Kisvasúti Napokhoz kapcsolódva mutatjuk be a még ma is üzemelő, hazánk legszebb részein kanyargó kisvasútjainkat.

A MÁV Rt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút – Kisvasúti Napja április 10.

A főváros sűrűn beépített területeitől mindössze néhány kilométerre fekvő szépséges budai hegyvidék már a múlt században is vonzotta a pihenésre, jó levegőre vágyó embereket az egyre zsúfoltabb nagyvárosból. A kiegyezés után alig néhány évvel épült fogaskerekű vasút meghosszabbítása és a téli üzem bevezetése tovább növelte a látogatók számát. A múlt század ’20-as éveiben több ötlet is született a budai hegyek jobb megközelíthetősége érdekében. A tervek között szerepelt gőzüzemű vasút építése az akkori Ferenc József hídtól és villamos a Hegyalja úttól. A két világháború közötti időszak nagy anyagi nehézségei miatt e tervek azonban nem valósulhattak meg.

Rajk László belügyminiszter 1946. június 4-én keltezett rendeletével betiltotta az összes ifjúsági szervezet működését, majd rövidesen megalakult a politikai alapon szervezett Úttörőszövetség. Hamarosan felvetődött egy szovjet példa alapján működő úttörővasút építésének gondolata. Helyét illetően az első választás a Duna két ágától körülölelt szépséges Margit-szigetre esett, de szóba került a gödöllői kastély parkja és a Népliget is. 1948 márciusában – egy a Szovjetunióban és Jugoszláviában járt delegáció javaslata alapján – végül a budai hegyek mellett döntöttek. A kisvasútnak a gyerekek szórakoztatása mellett azt is feladatául szabták, hogy megkönnyítse a budai hegyek megközelíthetőségét. Célszerűnek látszott, hogy egyik végállomását a fogaskerekű vasút Széchenyi-hegyi végállomása közelében építsék föl, majd a vonalat a csillebérci tábor közelében vezessék tovább egészen Zugligetig. Végül a nagy szintkülönbségek miatt Zugliget helyett inkább Hűvösvölgyet javasolták végállomásnak.

A vasutat 1848 centenáriumára kívánták üzembe helyezni, de mivel előre látható volt, hogy az építés igen nagy földmunkával fog járni, a szakaszos üzembe helyezés mellett döntöttek. 1948. április 11-én a Rege út és a Hegyhát út találkozásánál, a hegy tetején ejtették meg az első kapavágást. Az építők rohamtempóban kezdődő munkáját önkéntesek egész serege segítette. A vonal Csillebércnél érte el az erdőt. Itt történt az a híres eset, amikor a vonalat kitűző munkások két öreg tölgy miatt változtattak a nyomvonalon, nehogy ki kelljen vágni őket. Az építéssel egy időben megkezdődött az „úttörővasutas pajtások” kiképzése is a MÁV oktatási központjaiban, ahol a 10-14 éves gyerekek elsajátíthatták a vasút bonyolult szabályait. Napi két óra elméleti képzés után gyakorlati oktatás következett, így négy-hat hét alatt kiképezték az első csapatot. Azt ezt követő egy-két nap próbaszolgálat után, hamarosan elérkezett a várva-várt nagy nap. 66 nappal az építkezés megkezdése után, 1948. július 31-én, mindenki „Peti gyereke”, Strém Péter pajtás jelzésére elindult az első kisvonat. A vonatban együtt utazott az akkori hatalmi elit, Rákosi Mátyás, Rajk László és Kádár János. Csillebérc állomáson több ezer magyar és külföldi úttörő fogadta a vonatot. A kor hangulatának érzékeltetésére idézünk a Népszava 1948. augusztus 1-jei számából: „A vasút végállomásának a neve: Előre. Nem véletlen, hogy éppen erre kereszteltük. Tovább visszük kis vonatunkat egészen Budakesziig, és onnan a Hűvösvölgyig! Előre!” Érdekességként megemlíthető, hogy a megnyitás napjától augusztus 9-én üzemzárásig – tehát 10 nap alatt – rekordmennyiségű, 510 vonat közlekedett, 45 931 utast szállítottak s a bevétel 40 311 forint volt.

A vonal továbbépítésére nem kellett sokat várni, ugyanis a következő évben, 1949. június 24-től két állomással és 3,6 kilométerrel lett hosszabb az Úttörővasút. Ez a vonalszakasz már hegyvidéki terepen haladt, így az ívsugarak kisebbek, a lejtések nagyobbak lettek. Ennek okán, és az első szakasz közel egyéves üzeme után tapasztalható durva sínkopások miatt a sebességet 35 km/h-ról 20 km/h-ra korlátozták. A megnyitó ünnepségen már az állomáson álltak az Úttörővasút részére gyártott új motorkocsik, de még nem voltak működőképesek, ezért az ünnepség után visszavitték őket a Ganz-Mávagba. A nagymértékű járműhiányt úgy küzdötték le, hogy a Lillafüredi Állami Erdei Vasútról elhoztak 2 db motorkocsit, és különféle gazdasági vasutaktól 3 db gőzmozdonyt a Széchenyi-hegyre. Ezek az olajtüzelésűre átalakított mozdonyok azonban nem váltak be, mivel a tüzelőanyag el nem égett szemcséi a kéményen át finom permetként vonták be az utasokat.

A vasútépítési munkálatok gyors ütemben folytatódtak tovább. A pályaépítőket már készen várta a 198 méter hosszú Hárs-hegyi fordulóalagút. A hegy kifúrása során 13 000 köbméter földet és sziklát termeltek ki, 3600 köbméter betont használtak föl. Még egy jelentős műtárgy épült a vonalon, ez pedig a Nagykovácsi út fölött átívelő 20 méter hosszú viadukt. Így már semmi sem állta útját annak, hogy az új Alkotmány 1 éves évfordulóján, 1950. augusztus 20-án megnyílhasson a harmadik szakasz. Ezzel együtt adták át az új fűtőházat és a vontatási központ is. A vonal teljes hossza elérte a 11,2 km-t, a fűtőházi vágányokat is beleszámolva a 11,7 km-t. Az új Ganz motorvonatok beüzemelése után a gőzösöket kivonták a forgalomból, így – egészen 1998 nyaráig – csak dízelvontatás volt az Úttörő-, illetve Gyermekvasúton. 1961-től a győri Rába gyár által gyártott Mk48-as típusú dízelmozdonyok közlekedtek a vonalon, olyanok, amelyekkel számos hazai kisvasúton találkozhatunk. Zöld színük miatt a gyermekek Spenótnak hívták őket. Később erősebb típusra cserélték őket, de ezeket a mozdonyokat pedig egy elmebeteg éjjeliőr felgyújtotta, így több is a lángok martalékává vált. A jelenlegi mozdonyok Romániából érkeztek 1973-ban, amikor is a 25. évfordulóját ünnepelte az Úttörővasút.

A rendszerváltást követően a vasút nevét és néhány állomás nevét is megváltoztatták. Az Úttörő Szövetség kivonult az üzemeltetésből, egyedüli működtető minden szempontból a MÁV maradt. A megváltozott társadalmi és politikai körülmények között szükségessé vált a gyermekvasutasok új helyzetének rendezése. Az ideológia eltűnt, de az értékek megmaradtak, melyet az itt eltöltött évek jelentenek a gyermekek életében. Barátságok, szerelmek szövődnek a hűvösvölgyi fák alatt, és egy olyan világ részesei lehetnek a gyermekvasutasok, ahol a munkán és játékon keresztül egy nagy család tagjaivá válnak. Van aki pályaválasztását, van aki hobbiját, vagy csak a természet iránti szeretét köszönhet a Gyermekvasútnál eltöltött éveknek. Ma is ugyanazt a csillogást láthatjuk a gyerekek szemében, amikor jegyet kezelnek, váltót állítanak, mint az 55 év alatt itt megfordult sok ezer kis vasutasnál.

A fiatalok ellátásáról 1995-től a Gyermekvasutasokért Alapítvány gondoskodik a MÁV Rt.-vel közösen. Egész évre kiterjedő eseménysorozattal csalogatják a budai hegyvidék kirándulói mellett a főváros lakosságát is. A népszerű gyermekprogramokon kívül teljesítménytúrák és speciális tűzijátéknéző vonat is szerepel a repertoárban. A télen-nyáron közlekedő hagyományos vonatok mellett esetenként az 1929-ben gyártott nosztalgia motorkocsival, vagy a hétvégenként közlekedő gőzmozdonnyal is utazhatnak az érdeklődők.

A Gyermekvasút most szombaton megrendezésre kerülő Kisvasúti Napján alagút-túrával, nosztalgia motorvonatozással várják az érdeklődőket, de utazhatunk majd sínautókon is és a hűvösvölgyi járműtelep is megtekinthető lesz. A program 10:00 órakor veszi kezdetét a Széchenyi-hegyi állomáson.

Eredeti cikk az MNO oldalain

Az oldalon szereplő bármely fénykép, vagy írás esetleges további felhasználásának
csak előzetes hozzájárulásommal tudnék örülni!