Az oldalra felkerült:
2005. május 29-én
Mély kómából ébredezik
A nagybörzsönyi kisvasút
2004. szeptember 24. 14:11


Schulek Tibor
A Budapesttől alig egy órányi utazásra található Börzsöny természeti szépségei mellett erdei kisvasutakban is bővelkedik. A királyréti és a kemencei kisvasutat már bemutattuk az MNO olvasóinak, míg ezen a hétvégén a híres Nagybörzsöny település határából induló vonal történetét osztjuk meg Önökkel.

A századforduló idején a Nagybörzsöny faluhatárában elterülő mintegy 6000 holdnyi erdőterület az Esztergomi Érsekség tulajdonához tartozott. A fakitermelést ekkoriban házilag végezték és a rönköket szekérrel fuvarozták a szobi vasútállomásra.
1907-ben az érsekség és a Schanzer Fakitermelő Vállalat szerződést kötött, mely szerint az épülő kisvasút húsz év használat után a birtokos tulajdonába kerül. Az építkezés eleinte komoly ellenállásba ütközött, mert a gazdák a földek kisajátítása ellen tüntetést szerveztek. A csendőrség a tömegbe lőtt, és három gazda holtan maradt a helyszínen. Az ellenállás ezzel megtört és 1908-ban megkezdődhetett az építkezés. A vonal Ipolypásztó (ma Szlovákiában) – Nagybörzsöny – Kisirtáspuszta – Ökrészkert vonalon épült meg számos leágazással együtt. A nagy szintkülönbségek leküzdésére az országban egyedülálló, de a világon is ritkaságszámba menő, úgynevezett csúcsfordítós rendszert építettek ki. Ennek lényege, hogy a vonat cikk-cakk irányban haladva, néhol tolva teszi meg a hegyre vezető utat. Ilyen rendszer ezen kívül csak két helyen üzemel a világon: a Magas-Tátrában és Peruban.


Személyvonat Kisirtás állomáson, az első csúcsfordítónál

Az Ipoly mentén meghúzott trianoni határ elvágta az Ipolypásztóig tartó szakaszt, mellyel megszűnt a nagyvasúti átrakási lehetőség. E probléma megoldására 1922-ben kezdték el a Kisirtáspuszta – Márianosztra közötti 13 km hosszú vonal építését, mellyel közvetlen kapcsolat alakult ki a szobi vasúttal. A Csák-hegy kövének kitermelésére ugyanis már 1912-ben lefektették a Szobig húzódó 4 km-es 760 mm-es vágányt. Ugyancsak építettek egy szárnyvonalat a Bezina-völgyig, ahol a nagy szintkülönbség miatt rönk- és tűzifacsúszdát alkalmaztak. A balesetveszély miatt később megoldották a Bezina-völgy kapcsolatát egy kerülővágánnyal és a csúszdákat megszüntették. 1951-ben még több szárnyvonal épült, és mintegy 30 ezer köbméter fát szállítottak a kisvasúttal. A hatvanas évek elején jelentős hosszúságú szilárd burkolatú erdei feltáró út épült, ezért a kisvasút teljesítménye csökkent. A turistaforgalom számára megnyitották a Nagybörzsöny – Nagyirtás közötti szakaszt hétvégenként napi 2-3 pár vonattal. 1989 után az Ipoly Erdő Rt. a forgalmat átmenetileg megszüntette.


Kisvonat és utasai Kisirtáson a második üzemnapon 2002-ben

A vonal másik vége önálló életet élt. 1946-tól a MÁV kezelésébe került a Szob – Márianosztra, Kőbánya szakasz, ahol a hatvanas évektől nagyüzemi kőszállítást végeztek. Egy 1968-as baleset után megszűnt a Márianosztra – Nagyirtás közötti szakasz forgalma, ezzel végérvényesen (?) kettévált a két vasútüzem. Bár a nyolcvanas években még évi 500 ezer tonna követ szállítottak a kisvasúton, a MÁV 1993 januárjától ideiglenes üzemszünetet rendelt el. A teherkocsikat szétvágták, a mozdonyokat elszállították. A privatizált kőbánya új tulajdonosa ugyanis nem kívánt kisvasúton szállítani, helyette a sokkal környezetterhelőbb és balesetveszélyesebb közúti szállítást választották. A lakosság pedig elkezdte a vonal felbontását, hiszen a sín jó alapanyag kerítéshez, háztetőhöz…


Vonat halad Nagybörzsöny felé

A hátrányos helyzetű Nagybörzsöny község idegenforgalmi céllal többször próbálkozott a kisvasút üzembe helyezésével. Egy kiemelten közhasznú társaság alapításával megkezdték a vasút helyreállításának vizsgálatát. A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium pályázatán jelentős anyagi támogatást nyertek el az Orbán kabinet idejében, és a miniszterelnök úr elvállalta az újraindítás fővédnökségét. A minimálisan szükséges 10 %-os önrész előteremtése gondot okozott az önkormányzatnak, ezért csak 2001 végén gyorsultak fel az események. A KBK (Kisvasutak Baráti Köre Egyesület és egyéb lelkes vasútbarátok aktív részvételével megkezdődtek a Nagybörzsöny – Nagyirtás közötti szakasz állagmegóvási munkái. Végül elhárultak a finanszírozási problémák és részleges felújítás után 2002 őszén Koródi Mária miniszter asszony és Harrach Péter átvághatta a nemzeti színű szalagot és ismét elindulhattak a kisvonatok. A környék lassan ébredezik a mély kómából, így még mindig csak a bakancsos kirándulók számára kedvelt túracél, pedig az infrastruktúra fejlesztésével közkedvelt helyszínné lehetne varázsolni ezt a csodálatos völgyet.


Új híd Kisirtás állomás alatt

A további szakaszok visszaépítése – bár anyagi fedezet részben van rá! – az önerő hiánya miatt a közeljövőben nem várható. Pedig már a MÁV részéről is elhangzott ígéret a saját szakaszának felújítására, ha a közbenső vonal visszaépül. Ezzel ismét közvetlen kapcsolata lenne a Börzsöny eldugott, csodaszép tájának és kulturális értékeinek Szob városával. Addig is azonban mindenképpen érdemes felkeresni Nagybörzsöny kisvasútját, amelyre kitűnő alkalmat ad október 2-án Kisvasúti Napja .

Eredeti cikk az MNO oldalain

Az oldalon szereplő bármely fénykép, vagy írás esetleges további felhasználásának
csak előzetes hozzájárulásommal tudnék örülni!