Április 10-én, szombaton kezdődik az idei Kisvasutak Napjai programsorozat a budapesti Gyermekvasúton. A heti programokon az érdeklődők megismerhetik az egyes kisvasutakat, és egy különleges utazást tehetnek a gőzmozdonyok és az egyéb nosztalgia-járművek alkotta szerelvényekkel.
Az idei
Kisvasutak Napjai programsorozat április 10-én, szombaton veszi
kezdetét a budapesti Gyermekvasúton.
A Magyar Közlekedési
Közművelődésért Alapítvány kezdeményezésére 1995-ben életre hívott
rendezvénysorozat célja a Kárpát-medence keskeny nyomközű
vasútjainak megmentése és népszerűsítése.
A mai Magyarország
világviszonylatban is gazdagnak mondhatja magát kisvasutakban a még
megmaradt, összesen alig 500 km-t kitevő 22 üzemelő vonalával is. A
hajdani több mint 8000 kilométert kitevő hálózat tervszerű
felszámolása a ’70-es évek elején vette kezdetét, majd úgy tűnt,
hogy a rendszerváltás hozta gazdasági változások hatására fog
befejeződni e folyamat. Ezért jött létre a ’90-es évek elején a
kisvasutak megmentéséért indított mozgalom. Most induló
cikksorozatunkkal hétről-hétre, a Kisvasúti Napokhoz kapcsolódva
mutatjuk be a még ma is üzemelő, hazánk legszebb részein kanyargó
kisvasútjainkat.
A MÁV Rt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút –
Kisvasúti Napja április 10. A főváros sűrűn beépített
területeitől mindössze néhány kilométerre fekvő szépséges budai
hegyvidék már a múlt században is vonzotta a pihenésre, jó levegőre
vágyó embereket az egyre zsúfoltabb nagyvárosból. A kiegyezés után
alig néhány évvel épült fogaskerekű vasút meghosszabbítása és a téli
üzem bevezetése tovább növelte a látogatók számát. A múlt század
’20-as éveiben több ötlet is született a budai hegyek jobb
megközelíthetősége érdekében. A tervek között szerepelt gőzüzemű
vasút építése az akkori Ferenc József hídtól és villamos a Hegyalja
úttól. A két világháború közötti időszak nagy anyagi nehézségei
miatt e tervek azonban nem valósulhattak meg.
Rajk László
belügyminiszter 1946. június 4-én keltezett rendeletével betiltotta
az összes ifjúsági szervezet működését, majd rövidesen megalakult a
politikai alapon szervezett Úttörőszövetség. Hamarosan felvetődött
egy szovjet példa alapján működő úttörővasút építésének gondolata.
Helyét illetően az első választás a Duna két ágától körülölelt
szépséges Margit-szigetre esett, de szóba került a gödöllői kastély
parkja és a Népliget is. 1948 márciusában – egy a Szovjetunióban és
Jugoszláviában járt delegáció javaslata alapján – végül a budai
hegyek mellett döntöttek. A kisvasútnak a gyerekek szórakoztatása
mellett azt is feladatául szabták, hogy megkönnyítse a budai hegyek
megközelíthetőségét. Célszerűnek látszott, hogy egyik végállomását a
fogaskerekű vasút Széchenyi-hegyi végállomása közelében építsék föl,
majd a vonalat a csillebérci tábor közelében vezessék tovább egészen
Zugligetig. Végül a nagy szintkülönbségek miatt Zugliget helyett
inkább Hűvösvölgyet javasolták végállomásnak.
A vasutat 1848
centenáriumára kívánták üzembe helyezni, de mivel előre látható
volt, hogy az építés igen nagy földmunkával fog járni, a szakaszos
üzembe helyezés mellett döntöttek. 1948. április 11-én a Rege út és
a Hegyhát út találkozásánál, a hegy tetején ejtették meg az első
kapavágást. Az építők rohamtempóban kezdődő munkáját önkéntesek
egész serege segítette. A vonal Csillebércnél érte el az erdőt. Itt
történt az a híres eset, amikor a vonalat kitűző munkások két öreg
tölgy miatt változtattak a nyomvonalon, nehogy ki kelljen vágni
őket. Az építéssel egy időben megkezdődött az „úttörővasutas
pajtások” kiképzése is a MÁV oktatási központjaiban, ahol a 10-14
éves gyerekek elsajátíthatták a vasút bonyolult szabályait. Napi két
óra elméleti képzés után gyakorlati oktatás következett, így
négy-hat hét alatt kiképezték az első csapatot. Azt ezt követő
egy-két nap próbaszolgálat után, hamarosan elérkezett a várva-várt
nagy nap. 66 nappal az építkezés megkezdése után, 1948. július
31-én, mindenki „Peti gyereke”, Strém Péter pajtás jelzésére
elindult az első kisvonat. A vonatban együtt utazott az akkori
hatalmi elit, Rákosi Mátyás, Rajk László és Kádár János. Csillebérc
állomáson több ezer magyar és külföldi úttörő fogadta a vonatot. A
kor hangulatának érzékeltetésére idézünk a Népszava 1948. augusztus
1-jei számából: „A vasút végállomásának a neve: Előre. Nem véletlen,
hogy éppen erre kereszteltük. Tovább visszük kis vonatunkat egészen
Budakesziig, és onnan a Hűvösvölgyig! Előre!” Érdekességként
megemlíthető, hogy a megnyitás napjától augusztus 9-én üzemzárásig –
tehát 10 nap alatt – rekordmennyiségű, 510 vonat közlekedett, 45 931
utast szállítottak s a bevétel 40 311 forint volt.
A vonal
továbbépítésére nem kellett sokat várni, ugyanis a következő évben,
1949. június 24-től két állomással és 3,6 kilométerrel lett hosszabb
az Úttörővasút. Ez a vonalszakasz már hegyvidéki terepen haladt, így
az ívsugarak kisebbek, a lejtések nagyobbak lettek. Ennek okán, és
az első szakasz közel egyéves üzeme után tapasztalható durva
sínkopások miatt a sebességet 35 km/h-ról 20 km/h-ra korlátozták. A
megnyitó ünnepségen már az állomáson álltak az Úttörővasút részére
gyártott új motorkocsik, de még nem voltak működőképesek, ezért az
ünnepség után visszavitték őket a Ganz-Mávagba. A nagymértékű
járműhiányt úgy küzdötték le, hogy a Lillafüredi Állami Erdei
Vasútról elhoztak 2 db motorkocsit, és különféle gazdasági
vasutaktól 3 db gőzmozdonyt a Széchenyi-hegyre. Ezek az
olajtüzelésűre átalakított mozdonyok azonban nem váltak be, mivel a
tüzelőanyag el nem égett szemcséi a kéményen át finom permetként
vonták be az utasokat.
A vasútépítési munkálatok gyors
ütemben folytatódtak tovább. A pályaépítőket már készen várta a 198
méter hosszú Hárs-hegyi fordulóalagút. A hegy kifúrása során 13 000
köbméter földet és sziklát termeltek ki, 3600 köbméter betont
használtak föl. Még egy jelentős műtárgy épült a vonalon, ez pedig a
Nagykovácsi út fölött átívelő 20 méter hosszú viadukt. Így már semmi
sem állta útját annak, hogy az új Alkotmány 1 éves évfordulóján,
1950. augusztus 20-án megnyílhasson a harmadik szakasz. Ezzel együtt
adták át az új fűtőházat és a vontatási központ is. A vonal teljes
hossza elérte a 11,2 km-t, a fűtőházi vágányokat is beleszámolva a
11,7 km-t. Az új Ganz motorvonatok beüzemelése után a gőzösöket
kivonták a forgalomból, így – egészen 1998 nyaráig – csak
dízelvontatás volt az Úttörő-, illetve Gyermekvasúton. 1961-től a
győri Rába gyár által gyártott Mk48-as típusú dízelmozdonyok
közlekedtek a vonalon, olyanok, amelyekkel számos hazai kisvasúton
találkozhatunk. Zöld színük miatt a gyermekek Spenótnak hívták őket.
Később erősebb típusra cserélték őket, de ezeket a mozdonyokat pedig
egy elmebeteg éjjeliőr felgyújtotta, így több is a lángok
martalékává vált. A jelenlegi mozdonyok Romániából érkeztek
1973-ban, amikor is a 25. évfordulóját ünnepelte az Úttörővasút.
A rendszerváltást követően a vasút nevét és néhány állomás
nevét is megváltoztatták. Az Úttörő Szövetség kivonult az
üzemeltetésből, egyedüli működtető minden szempontból a MÁV maradt.
A megváltozott társadalmi és politikai körülmények között
szükségessé vált a gyermekvasutasok új helyzetének rendezése. Az
ideológia eltűnt, de az értékek megmaradtak, melyet az itt eltöltött
évek jelentenek a gyermekek életében. Barátságok, szerelmek
szövődnek a hűvösvölgyi fák alatt, és egy olyan világ részesei
lehetnek a gyermekvasutasok, ahol a munkán és játékon keresztül egy
nagy család tagjaivá válnak. Van aki pályaválasztását, van aki
hobbiját, vagy csak a természet iránti szeretét köszönhet a
Gyermekvasútnál eltöltött éveknek. Ma is ugyanazt a csillogást
láthatjuk a gyerekek szemében, amikor jegyet kezelnek, váltót
állítanak, mint az 55 év alatt itt megfordult sok ezer kis
vasutasnál.
A fiatalok ellátásáról 1995-től a
Gyermekvasutasokért Alapítvány gondoskodik a MÁV Rt.-vel közösen.
Egész évre kiterjedő eseménysorozattal csalogatják a budai hegyvidék
kirándulói mellett a főváros lakosságát is. A népszerű
gyermekprogramokon kívül teljesítménytúrák és speciális
tűzijátéknéző vonat is szerepel a repertoárban. A télen-nyáron
közlekedő hagyományos vonatok mellett esetenként az 1929-ben
gyártott nosztalgia motorkocsival, vagy a hétvégenként közlekedő
gőzmozdonnyal is utazhatnak az érdeklődők.
A Gyermekvasút
most szombaton megrendezésre kerülő Kisvasúti Napján alagút-túrával,
nosztalgia motorvonatozással várják az érdeklődőket, de utazhatunk
majd sínautókon is és a hűvösvölgyi járműtelep is megtekinthető
lesz. A program 10:00 órakor veszi kezdetét a Széchenyi-hegyi
állomáson.
