Jakóts Ádám Honlapja – A kényszer szülte kisvasút

A Trianoni békediktátum által kétharmad részétől megfosztott ország elveszítette legjelentősebb erdőségeit, bányavidékeit. Ezért kellett növelni a fakitermelést a Bükk erdeiben is, melynek elősegítésére épült meg a Szinva-patak festői szépségű völgyének kisvasútja.

Fotótehervonat Lillafüreden 2004. január 30-án
Az első fával rakott szerelvény 1920-ban indult el a ma 14 km hosszú Miskolc – Lillafüred – Garadna fővonalon. A Mahócáig még ma is üzemelő, 20 km hosszú Papírgyár és Farkasgödör-Örvénykő közti szárnyvonala több szakaszban, 1947-ig épült meg. A Diósgyőri Vasgyár szükségleteinek kielégítésére szenet és dolomitot is szállítottak a kisvasúton. Lillafüred fejlődése és a Palota Szálló 1930-as megnyitása meghozta a személyforgalom fellendülését is. A magas rangú vendégek akár az 1929-ben üzembe helyezett motorvonat luxuskocsijával is utazhattak. A legforgalmasabb időszak az 1950-es évek voltak, amikor a kisvonatok teljesítménye elérte az évi 300.000 utast és a 1,5 millió árutonna kilométert.

Különvonat Puskaporoson
A személyforgalmat ebben az időben ráadásul a motorszerelvény nélkül kellett megoldani, mivel azt az erdőgazdaság – fölső utasításra – kénytelen volt kölcsönadni a budapesti Úttörővasútnak. A kisvasút hanyatlása a teherforgalom fokozatos közútra terelésével a ’60-as években vette kezdetét. Az utolsó tehervonat 1989-ben zakatolt végig a pályán, így azóta a kisvasút kizárólagos feladata a turizmus szolgálata.

Személyvonat Garadna állomáson 1999. december 30-án
A Lillafüredi Állami Erdei Vasutat (LÁEV) méltán nevezhetjük az ország talán legérdekesebb vonalvezetésű kisvasútjának. A hegyvidéki pályát különleges viaduktok és alagutak tagolják, mely előbb városi szakaszon, majd sűrű erdőben halad. Személykocsijainak szinte mindegyike muzeális érték, közel valamennyi a megnyitás idejéből származik. Itt található hazánk egyetlen üzemképes szerkocsis kisvasúti gőzmozdonya, mely 1999-es felújítását követően alkalmanként ismét közlekedik, felidézve a régi idők mozdonyfüstös hangulatát. A mai Magyarországon ez az egyetlen olyan kisvasúti gőzmozdony, ami üzembe helyezése óta ugyanazon vasútüzem szolgálatában maradt meg az utókornak.

A kisvasút C-50-es mozdonya
A kisvasút és környéke színes kínálattal várja az idelátogatókat. A miskolci végállomás közelében megtekinthetjük a Nagy Lajos korabeli Diósgyőri Várat, a papírgyári múzeumot, majd a kisvonattal Lillafüredre érkezve az itt található barlangokat, vagy a Herman Ottó Emlékházat. A Hámori-tavon csónakázva megcsodálhatjuk a környéket szimbolizáló Palota Szálló impozáns épületét, hallgatva a madarak csicsergését, vagy a hegyoldalban futó kisvasút zakatolását. A felsőhámori Kohászati Múzeum és az újmassai Őskohó a jelenleg végnapjait élő borsodi kohászat hajdanvolt dicsőségét hirdeti. Garadnán az Erdészeti Gyűjtemény és a tavaly felavatott Pisztráng Tanösvény, míg a mahócai vonal mentén a Varbói Tanösvény várja az érdeklődőket.

Különvonat a „Lilla” nevű gőzmozdonnyal 2001. november 7-én
Az utóbbi években sokféle fejlesztés valósult meg a kisvasúton. A Westel támogatásával korszerűsítették az üzemi kommunikációt és a Bobó Kft. nyújtotta műszaki háttérnek köszönhetően lehetővé vált a személykocsik légfékrendszerrel való felszerelése is. Idén már a Mahócára közlekedő vonatokat az országban elsőként légfékkel felszerelt C-50-es típusú dízelmozdony fogja továbbítani. 2002 óta a nyári főszezonban Lillafüred és Garadna között, míg télen hétvégenként több vonat közlekedik a fővonalon. Tavaly felújították a miskolci várótermet és környékét, ahol – az országban elsőként – az összes kisvasútról elhelyeztek tájékoztató anyagot.

A kisvasúton használt mozdonytípusok
A jövő tervei között is számtalan fejlesztés szerepel. 75. születésnapjára való tekintettel Miskolc Város segítségével szeretnék visszahozni a kisvasútra a motorszerelvény egy részét, ami 1990 óta a budapesti Gyermekvasút járműparkját képezi. A minden szállal a lillafüredi tájhoz és a Palota Szállóhoz kötődő nosztalgia motorvonat külön vonzerőt jelenthetne a borsodi megyeszékhelynek. A közeljövőben várható a Szerencsi Cukorgyár B-26-os típusú mozdonyának üzembe helyezése a LÁEV-nél. A C-50-esek elődjének tekintett dízelmozdony utolsó megmaradt példánya igazi különlegességet jelent majd a vasútbarátoknak. A környék nagyszabású fejlesztési elképzelései között szerepel Bánkút kisvasúttal való megközelíthetőségének megoldása a lillafüredi és szilvásváradi kisvasutak felől. A több libegő és a Bükk-fennsíkon új kisvasút építését magában foglaló terv megvalósulásával élményekben gazdag, környezetbarát módon válna elérhetővé a bánkúti síközpont.
Most szombaton rendezik meg a Kisvasút Napját. A rendezvény résztvevői gőzmozdony vontatta különvonattal utazhatnak Garadnára, ezáltal valamit megérezve a környék varázsából. Valószínűleg senkinek sem jut majd eszébe, hogy a kisvasút léte talán az I. Világháború elvesztésének „köszönhető”…

A LÁEV motorvonat a budapesti Gyermekvasúton 1999-ben