Szombaton, július 24-én rendezik meg immár 5. alkalommal a Kemencei Erdei Múzeumvasút Kisvasúti Napját. Idén több újdonság is várja a látogatókat: felújított dízel és villamos mozdonyok, személykocsik, felújított vonalszakasz.
A Börzsöny északi lábánál elterülő Kemence
község kisvasútja már 94 éves múltra tekint vissza. A Csarna-patak
völgyében futó, 600 mm nyomtávolságú, görpályás kisvasút vágányait
1910-től kezdődően fektették le. Kemence környékén több kisvasút is
készült ezidőtájt, Királyháza és Bernecebaráti térségében. Hazánkban
a valaha volt legnagyobb kisvasúti hálózat is a Börzsönyben
működött, ám a 200 kilométernyi összhosszt meghaladó vonalak
egyszerre nem üzemeltek, ill. többüknek nem is volt közvetlen
kapcsolata.
A kisvasút járművei Kemence állomáson
A
kemencei vasúton – többi társához hasonlóan – az Esztergomi Érsekség
birtokairól kitermelt faanyagot fuvarozták le a völgyekből. A
kisvasút különlegessége – ennek köszönheti talán megmaradását is –,
hogy egyedülállóan 600 mm nyomtávolságú és görpályás rendszerű.
Mindez annyit jelent, hogy az üres kocsikat hegymenetben lovakkal
(később dízelmozdonyokkal) fölvontatták, majd azok fával rakottan
saját súlyuknál fogva legurultak Kemencére, mialatt csak fékezni
kellett őket.
Személyvonat halad a strand feléEzt a
megoldást ilyen nyomtávolság mellett ismereteink szerint másutt nem
alkalmazták. A legutóbbi időkig üzemben tartott Kemence-Halyagos
közti 7 kilométeres fővonalból több szárnyvonal is kiágazott,
azonban a kitermelhető fa elfogytával ezeket fölszedték. Az első
dízelmozdonyok 1947-ben jelentek meg Kemencén, melyek közül a P-5-ös
még ma is itt üzemel. Az erdei feltáróutak kiépültével a kisvasút
szerepe egyre csökkent, az utolsó időben már csak az erdészet
dolgozóit szállította, majd 1992-ben forgalmát beszüntették. A
mozdonyok és kocsik ekkortól fogva a kemencei fatelepen várták
sorsukat, csak egy különvonat kedvéért indultak el újra 1994-ben. A
kisvasút pusztulását betetőzni látszott az 1995-ben a
Csarna-völgyben levonult árvíz, majd a rekordnagyságú 1999-es
felhőszakadás. A völgyben lezúduló víz a kisvasút szinte valamennyi
hídját elsodorta, több helyen a töltést is elmosta.
Indulásra kész vonat a P-5-ös mozdonnyalA
vágányok sokfelé a levegőben lógtak, alattuk több méterrel mélyebben
új patakmeder képződött. Ilyen állapotában vette pártfogásába a
vonalat és járműveit 2000-ben a Kisvasutak
Baráti Köre Egyesület (KBK)

. A tulajdonos Ipoly Erdő Rt.-től
jelképes összegért bérbe vették a vasúti pályát és a kemencei
fatelepet, ahol kisvasúti múzeumot is kialakítottak. Céljuk a vonal
újbóli elindítása volt, Kemencei Erdei Múzeumvasút néven. A lelkes
kisvasútbarátok áldozatos munkával felújítottak közel 2 kilométernyi
pályát, melyen a kemencei strandig 2000. július 29-én – az első
Kisvasúti Napon – elindulhattak a vonatok. Eleinte 2 mozdony és 4
személykocsi képezte a kisvasút járműállományát. Ez a szám azonban
mára megsokszorozódott. A KBK Kemencén gyűjti össze az ország
különböző részeiből megmentett mozdonyokat és kocsikat, melyek
megszűnő bányavasutakról, ipari kisvasutakról kerülnének a kohóba…
Ilyen módon több különleges dízelmozdony mellett ma már 4
akkumulátoros villamos mozdony is a KEMV járműállományához tartozik.
Ezek egyike – a szegi kaolinbányából származó EL-9 típusú mozdony –
felújítva a szombati Kisvasúti Napon mutatkozik be először az
érdeklődőknek. Szintén most lesz először látható az egykori
szigetvári kisvasút járműveként közlekedő, Kárászpusztáról
megmentett személykocsi is. A teherkocsiból kialakított
szükség-személykocsit az utóbbi évtizedekben már csak buszváróként
használták az említett településen, egészen addig, amíg a KBK tagjai
pár éve fel nem figyeltek rá.
Bányavonat a „strandhíd” fölött
A kemencei
valódi különlegesség a többi hazai kisvasút között is. Járművei a
„nagy kisvasutakéhoz” képest még kisebbek, dolgozói mind lelkes
vasútbarátok, akik szabadidejükből áldoznak a kisvasútra. A 24-ei
rendezvényen

a járművek megtekintése mellett a résztvevők
részesei lehetnek a felújított újabb 1,5 kilométeres szakasz
átadásának is, valamint az egyéb színes programoknak.
A bányavonat Szegiből származó „népeskocsija”