2002-ben az erdélyi Sikló Egyesület megalapításával életre kelt egy olyan magyar, román és több Nyugat-európai ország vasútbarátjaiból álló szervezet, mely céljául tűzte ki a Kárpátok kanyarulatában húzódó Kovászna-Kommandói Erdei Vasút megmentését.
A mai kisvasút első szakaszát – a
Térrét-Kovásznai HÉV-et – Horn Dávid vállalkozó építtette 1892-ben
az akkori magyar-román határterületen húzódó hatalmas erdőségek
feltárása céljából. Az első vonal Kovászna és Térrét között, a
Tündérvölgyben épült meg, Kovásznán átrakási lehetőséget biztosítva
a nagyvasútra. A sikló fölötti, Kommandó környéki hálózat külön
kezdett kiépülni, a Kommandóhoz közeli fűrészüzemtől.
Különvonat resicai gőzmozdonnyal
A két
különálló hálózat összekötését még Horn Dávid kezdte meg, majd a
vasútüzem a Groedel család kezébe került, akik megalapították az
Erdélyi Erdőipari Rt.-t. A két hálózatot összekötő sikló ma már
világviszonylatban is egyedülálló mérnöki alkotás. A Lux Emil mérnök
tervezte gravitációs-állványkocsis rendszerű sikló, rakott kocsija
súlyánál fogva húzta fel a völgyből az üreseket. Az alsó és fölső
állomásokon lóval, vagy emberi erővel egyenként kellett ráállítani a
kocsikat az állványkocsikra, majd szállítani őket. Az 1236 m hosszú
siklópályán nem volt elhanyagolható a drótkötél súlya sem, ezért a
fölső kocsira külön nehezékeket helyeztek, melyeket a középállomáson
cseréltek át. A Kommandó környéki kisvasút több szárnyvonalból is
állt, melyek egy része Romániába is átment, Nyehojig (Neoiu), ahol
szintén nagyvasúti átrakóállomás volt. Minderre azért volt szükség,
mert az Erdélyi Erdőipari Rt-nek romániai erdei is voltak, így
célszerű volt a különálló vasúthálózatokat összekötni.
A különleges Krauss (München) mozdonyA
kisvasúton a kezdetektől fogva, egészen 1995-ös leállításáig
gőzmozdonyok dolgoztak. A kezdetekben Bécsújhelyben, Münchenben és
Budapesten gyártott mozdonyok közlekedtek erre, majd az ’50-es
évektől jelentek meg a román gyártású, Resicán gyártott gépek. Egy
különleges, 1916-ban Münchenben készült mozdony még ma is megvan,
különlegessége abból adódik, hogy kisvasúti mozdonyoknál szokatlan
módon futókerékpárjai is vannak.
A kisvasút a két világháború
alatt is folyamatosan üzemelt, majd később is. Hanyatlása a ’70-es
években vette kezdetét, amikor fölszedték a Nyehoj felé vezető
vonalakat. A rendszerváltás sem tett jót a kisvasútnak, mert a
magánkézbe került erdők tulajdonosai inkább teherautókkal
szállíttatnak. Az utolsó csapás 1995-ben érte a kisvasutat (és a
környéket), amikor egy szélvész 2,5 millió tonna köbméter fát
döntött ki, miáltal megszűnt oka a kisvasút létezésének – hiszen
ettől fogva nem volt mit elszállítani.
A siklópályaHozzátesszük, hogy ezt a
tetemes mennyiségű fát nem kisvasúton szállították el. Innentől
fogva már csak kisebb szállítási feladatok jutottak a kisvonatoknak,
mígnem egy 1996-os erdőtűz a maradék fákat és magát a siklót is
elpusztította. Ennek újjáépítése után már nem sokáig, csak 1999
október végéig üzemelt a vasút igen visszafogottan, majd a
fűrésztelepet bezárták. Ezáltal megszűnt a vasúti forgalom,
Kommandónak pedig szinte teljes lakossága munkanélkülivé vált.
Vonalrészlet
A vasút és az utolsó európai
erdei vasúti sikló megmentésére alakult meg 2002-ben a Sikló
Egyesület [link ide: www.kisvasut.hu/komando]. Azóta évről évre
nyári vasútépítő táborokat szerveznek, illetve főleg osztrák
segítőkön keresztül lassanként újul meg a vasúti pálya. Jelenleg
különvonati közlekedésre van lehetőség, illetve július utolsó
hetében idén is rendeznek vasútépítő tábort. A kisvasút újraindítása
munkalehetőséget adhatna a helybélieknek és a turizmus ügyét is
szolgálhatná.
Az épülő Hankó-híd