Jakóts Ádám Honlapja – A Szalajka-völgy kisvasútja

A Kisvasúti Napok záró rendezvénye minden évben a Szilvásváradi Állami Erdei Vasút Napja, ez az idén október 9-én lesz. A festői szépségű Szalajka-völgyben futó öt kilométeres vonalon október végéig közlekednek a vonatok. Szilvásvárad és környéke télen-nyáron egyaránt kedvelt kiránduló célpont.

Indulásra váró vonatok a fűtőháznál
A bükki fa és kő kitermeléséhez két eltérő nyomtávolságú kisvasutat is létesítettek Szilvásvárad térségében a huszadik század első évtizedében. A Bükk-fennsíkon 600, míg a Szalajka- és a Tótfalu-völgyben 760 mm nyomtávolságú gőzüzemű vasutakat építettek. Wessely Károly uradalmában a fennsíkon lóvontatású kocsik szállították a fát, majd csúszdával juttatták le a vaspályáig. A trianoni békeszerződés következtében fa és mészkőhiány támadt az országban, hiszen bányáinkat, erdeinket elcsatolták. Ekkor értékelődött fel többek között Szilvásvárad térsége is, ezért a meglévő eszközökkel nagyobb mértékű szállítást kellett végezni.

Mk48-as mozdony a szilvásváradi állomás fenyőfái alatt
A környék egyik érdekes technikatörténeti különlegessége a Bükk-fennsík és a Kukucskó-völgy között vezetett sikló, mely a két kisvasúti hálózatot kötötte össze. A lefelé haladó rakott kocsik saját súlyuknál fogva húzták fel az üreseket, így egy energiatakarékos – mai szemmel talán már túlontúl egyszerűnek tűnő – szállítási lánc keletkezett, amely segítségével sok ezer köbméter fát szállítottak a fűrészüzembe. A sikló ma már nem üzemel, de ipari műemlék, így talán egyszer lesz lehetőség a felújítására. 1945-ben államosították az erdőket és benne vasutat is, amely az ekkorra már kiépült szilvásváradi fűrészüzemig közlekedett. A nyomtávolság egységesítésével az átrakások is elkerülhetővé váltak. A gőzmozdonyok felváltására a hatvanas évektől kezdve dízelmozdonyokat helyeztek üzembe, mellyel közel egy időben – az erdei feltáró utak építése miatt – megkezdődött a teherforgalom csökkenése.

Az egyetlen üzemképes magyarországi Lowa Ost Deutschland típusú mozdony
A turisták körében egyre népszerűbb Szalajka-völgyben így lassan átterelődött a hangsúly az idegenforgalomra. A lovas turizmus bölcsőjének tekinthető területen komoly összegeket költöttek az infrastruktúrára, amiből a kisvasút is részesült. A lovaspálya és a fedett lovarda – ahol a híres lipicai lovakat tenyésztik – szomszédságában új állomást építettek. A nyáron nyitott kocsikból álló vonatok szinte mindig tele vannak, így gyakran indítanak a menetrendben meghirdetetteken felüli járatokat is. Csoportos utazás esetén különvonat is bérelhető. 1998-ban Nagycenkről egy apró gőzmozdony került a szilvásváradi fűtőházba, amely felújítása után „Szilvi” névre keresztelve alkalmanként és különvonatként közlekedik a vonalon. A kisvasúton van még egy érdekes kis mozdony. Itt üzemel az utolsó, L-60-as típusú, keletnémet gyártású dízelmozdony, melyből mindössze 6 db érkezett hazánkba a ’60-as években.

Szilvásvárad állomás menetrendi és különvonattal
A fölfelé kapaszkodó kisvonatról Szalajka-Halastó állomásnál leszállva érdemes betérni a közeli Erdészeti Múzeumba, ahol betekintést nyerhetünk a környékbeli erdészet és élővilág történetébe. A völgyben fölfelé sétálva balról a 2002-ben felállított Kárpátok őre szobor mellett haladunk el, majd rövidesen megláthatjuk a pisztrángos tavakat. Természetesen a völgybe visszatérve lehetőség van a hal megízlelésére is. A sült pisztráng illata úgyis elvezet majd minket… A vonatra visszaszállva hamarosan Szalajka-Fátyol-vízesés végállomásra érkezünk. A mészkőtufán lépcsőzetesen alábukó Szalajka-patak látványa páratlan. Közelében található a szabadtéri erdei múzeum, melyben mészégető boksák és egyéb erdészeti építmények, gépek tekinthetők meg. Aki pedig kedvet érez egy kis túrázáshoz, látogasson el a közeli istállós-kői ősemberbarlanghoz, amely kb. 1 órányi sétával érhető el a végállomástól.

Nosztalgiavonat indul Szalajka-Halastó állomásról